A nyelv, a beszéd az emberi képességek egyik legfontosabb eleme, a kommunikáció, a tanulás, a gondolatok kifejezésének eszköze.
A beszéd fejlődése már újszülöttkorban elkezdődik. A nyelvelsajátítás alapja a beszédészlelés, mely során a gyerek felismeri a beszédhangokat, hangkapcsolatokat és képessé válik azok reprodukálására.
Jelek, melyek a nem megfelelő beszédészlelésre utalnak:
Óvodáskorban:
– érthetetlen beszéd,
– nem vagy keveset beszél,
– elhúzódó pöszeség,
– szívesebben játszik egyedül, mint a többi gyerekkel,
– a gyermek nem azt csinálja, amit kell,
– türelmetlen, figyelmetlen,
– gyakran visszakérdez,
– szókincse elmarad az életkorában elvárthoz képest,
– nehezen tanul verset, szöveget, dalokat, nem szívesen vesz részt ezekben a tevékenységekben,
– nem megfelelő artikuláció,
– szóbeli utasítást követően társát figyeli, mi a feladat,
– hallási alak-háttér megkülönböztetés zavara;
– nem köti le a mesehallgatás,
– nem szereti a hangos zajokat, hangos közegben hamar elfárad,
– felcseréli a hangokat,
– nehezen jegyzi meg a hallott dolgokat
– rossz a téri tájékozódása.
Iskoláskorban:
– olvasás-, írászavar,
– nehezen dolgozik önállóan,
– lassan dolgozik,
– helyesírási, nyelvtani nehézségek,
– tollbamondásnál sok hibát vét,
– nem érti meg az olvasott szöveget,
– nem szeret egyedül tanulni,
– idegennyelv tanulása nehézséget okoz neki,
– magatartási problémák.
Teendők beszédészlelési probléma gyanúja esetén:
Legfontosabb, hogy mielőbb felismerjük a beszédészlelési problémát, hogy mihamarabb megkezdődhessen a fejlesztés. Fontos ugyanis, hogy mire a gyermek iskolába lép, a nem megfelelő beszédészlelésből fakadó problémák megoldódjanak, így megelőzve a tanulási zavarok kialakulását.
1. Első lépés mindenképpen a hallásvizsgálat, amely által kiderül, van-e szervi oka a beszédészlelés zavarának.
2. A vizsgálat eredményével keressünk fel egy logopédust.
3. A logopédiai szakvélemény és terápiás javaslat alapján fontos a gyermek mielőbbi fejlesztésének megkezdése.
Mit tehetünk gyermekünk megfelelő beszédfejlődése érdekében?
Fontos, hogy születése pillanatától (sőt már a terhesség ideje alatt is) beszéljünk hozzá sokat, érthetően. Már csecsemőkorban szívesen hallgatják a babák édesanyjuk hangját, különösen szórakoztató számukra a hangutánzó szavak, rímek hangzása. Mondókázzunk, énekeljünk minél többet. Kiválóan fejlesztenek az ölbeli játékok, melyek során a pici gyermek anyjával szemben ül, annak száját, artikulációját jól látja, miközben a mondókákat, dalokat hallja. Meséljünk, nézegessünk könyveket rendszeresen. Ne feledjük, hogy ezeket az élményeket nem pótolják a tévében látott műsorok, még akkor sem, ha azok kisgyerekeknek szólnak. Ösztönözzük gyermekünket a beszédre. Hallgassuk meg, ha mondanivalója van, ilyenkor érezze, hogy tényleg csak rá figyelünk. Ne ostromoljuk mindenáron, ha láthatóan nincs kedve beszélgetni. Kérdéseire mindig (életkorának megfelelő szinten, és részletességgel) válaszoljunk, ne törjük le kíváncsiságát.
A beszéd, a beszédészlelés fejlesztése könnyen beépíthető a mindennapokba. Élvezetesebbé tehetjük velük az utazást oviba, suliba menet, de játszhatunk az esti fürdés közben is.
Játékötletek óvodásoknak, iskolásoknak:
– szóismétlés (papagáj játék): mondjunk szavakat, melyeket a gyereknek meg kell ismételnie;
– értelmetlen szavak ismétlése: ugyanaz, mint az előző, értelmetlen szavakkal;
– szólánc: szavakat mondunk, melyeket minden játékosnak meg kell ismételnie, majd hozzátenni egy újat;
– adott fogalomkörbe tartozó szavak gyűjtése (járművek, színek, zöldség, gyümölcs, tárgyak, stb.);
– adott hanggal kezdődő szavak gyűjtése;
– hangkeresés: adott hang megkeresése a szóban. Kezdetben a szó kezdőhangját, majd az utolsó hangot végül pedig a szó belsejében található hangot kerestessük;
– hangok időtartamának megfigyelése, jelölése (furulyázzunk rövid és hosszú hangokat, a gyerek rajzoljon kört, ha rövid, vonalat, ha hosszú hangot hall);
– robotnyelv: beszéljünk úgy, mint a robotok, mindent szótagolva kell mondani;
– szóalkotás hangokból: hangokat mondunk, találja ki a gyermek, melyik szót mondtuk;
– szavak kitalálása: mondjunk szavakat úgy, hogy az utolsó hangot, hangokat „lenyeljük”, találja ki a gyerek, mit mondtunk;
– szavak kitalálása a magánhangzók alapján: auó=autó.
Jó játékot, kellemes beszélgetéseket kívánunk!